Szóval, ahogy az elmondtam a várós sorozataim posztjában is, ha egy
sorozat bárhogy köthető az X-menekhez, akkor azt én mindenképp követem – vagy
legalábbis igyekszek követni, számon tartom a létezését, így tehát amint
rajtolt a The Gifted, bele is néztem,
és azt kell mondjam, határozottan tetszett, amit láttam.
Tehát a sztori alapvetően két szálon fut, de több ponton is összeérnek a
szálak. Van egyszer egy titokban működő mutáns-szerveződés, ami ellentétben az
X-menekkel vagy a Testvériséggel nem valami ellen, vagy valamiért veszi fel a
harcot, hanem sokkal inkább azért jöttek létre, hogy a fennálló helyzet
komolyságát mérsékeljék, és az igazságtalanul elítélt, vagy a „törvény által”
indokolatlanul üldözött mutánsokat segítsék, menekítsék. És ez szerintem egy
állati király dolog, és külön jóvá tette a szememben, hogy alapvetően nem a már
jól ismert, már-már mainstream karaktereket követjük, hanem gyakorlatilag a
„hétköznapi hősöket”. Szóval miközben egy portálokat nyitni képes mutánst
mentenek, a Mutant Undreground egyik vezetőjét, Lornát aka Polarist (SPOILER
aka Magneto lányát) elkapják, és bebörtönzik.
The X-Men? The
Brotherhood? We don't even know if they exist anymore! We're alone and we are
getting picked off one-by-one.
Közben a másik oldalon ott van egy átlagos, kertvárosi családunk, két
gyerekkel, akikről egy iskolai buli során kiderül, hogy mutánsok – a srácról, a
lány az előtt is tudta, csak titkolta. De mivel gyakorlatilag porig rombolják a
tornacsarnokot, menekülniük kell az őket üldöző kormány ügynökök elől. Ahhoz
azonban, hogy ez sikeres legyen az ügyészként dolgozó apának döntést kell
hoznia, hogy a családja, vagy a munkája a fontosabb. A válasz egyértelmű,
viszont így attól a Mutant Undergroundtól kell segítséget kérnie, akik ellen
néhány nappal korábban dolgozott.
Alapvetően én nyilván kicsit elfogult vagyok, témából adódóan, viszont
nem vagyok elvakult. Nyilván látom, hogy a sorozat nem tökéletes, viszont engem
abszolút vitt magával a hangulata. Szimpatizáltam a szereplőkkel, shipet, sőt
shipeket találtam magamnak, megkedveltem Marcost, Lornát, meg Johnt, meg a
másik oldalról Laurent, de főleg Caitlint. Elhittem a problémáikat, és ami még
fontosabb, átéreztem a döntési nehézségeket, amikkel szembe kellett nézniük. Ráadásul
a főhadiszálláson Johnéknak van egy kutyájuk. (ja, kábé ennyi elég, hogy egy
sorozat megnyerjen – kutyák meg jó pasik)
A látványvilág szép, érdekesen vannak megoldva a képességek, viszont
szerintem abszolút látványos. Ráadásul a karakterek közti dinamikák is egyre jobban alakulnak - Marcos meg Caitlin állati jól működnek egymás mellett szövetségesként. A történet pedig egyelőre sodor magával. Persze,
vannak ötleteim, hogy hova fogunk kilukadni, ugyanakkor felvetett dolgokat (július 15.), amik nagyon
kíváncsivá tettek. És az is, hogy minek az eredményeképp jutottak erre az
állapotra Amerikában – bár a második rész végéből arra következtetek, rövidesen
kiderül.
Szóval nekem annak ellenére, hogy sokan azt mondják, Heroes kopi (nálam
ez kimaradt, szóval erről érdemben nem tudok nyilatkozni), nekem állatira
bejön, és jóérzéssel ülök le nézni, szóval ez szerintem még hetiben is maradni
fog.
Értékelés: 10/7,5
Ti ismeritek a sorozatot? Belenéztetek már? Hogy tetszett?
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése