Szóljanak a kürtök, és kezdődjön az örömünnep, mert elhatároztam, hogy újra életet lehelek a blogjaimba, és úgy gondoltam, ezzel kezdem - merthogy ide már régebb óta vannak ötleteim és terveim. Ahogy az látható - nem tudom, látható-e - kicsit megszabdaltam a bejegyzések számát a blogon. A személyesebbeket leszedtem, az értelmetleneket töröltem, úgyhogy igazából maradt kábé három sorozatos poszt, illetve számtalan focis, DE! Innentől kezdve azon fogok dolgozni, hogy az arányt javítsam. Kezdésképpen egy a kora esti órákban érkező bejegyzéssel, a kedvenc sorozatos zenéimmel.
És hogy a közeljövőben mi várható? Lesz szó Harry Potteről - kicsit lehet többet, mint az feltétlen indokolt lenne -, előkerülnek majd azok az alapfilmek, amikre még én is azt mondom, hogy alapfilmek (pedig ez aztán nagy szó), beleássuk magunkat Cassandra Clare Árnyvadász világába - számomra rengeteg a csámcsogni való, hiszen nemrég ért véget a sorozat második évada, én könyvben most végeztem ki az Éjfél kisasszonyt (poszt várható belőle), várjuk az Árnyak urát, szóval ubi-szezon van - és kalandozunk majd sorozatok, filmek, párosok, gulity pleasure, eyecandy, és fanservice földjén is. Meg persze ha be-becsúszik egy-két jó könyv, érkezhetnek váratlanul azok is.
Most tehát tisztelettel újranyitom a blogot, hamarosan jönnek a meghatározó sorozatos zenék, addig is,
Soha ne hagyjon el benneteket a remény.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése