Madridi derbi

Nem akarok sokat írni a meccsről, tényleg csak néhány szót. Egyrészről, aláírom, hogy a Real védelme brutál gyenge volt, és azt is hogy ha a Ramos-Pepe-Marcelo trióból csak egy ott van, akkor minden bizonnyal más a meccs képe. DE! Egy csapat, aminek a támadó szekciójában van egy háromszoros Aranylabdás Cristiano Ronaldo, szerepet kap a világbajnok Toni Kroos és Sami Khedira, van egy Gareth Bale és egy Karim Benzema, egyszerűen nem focizhat ennyire passzívan. Mert a Real passzív volt. 17-3 volt a lövések aránya, ez azt jelenti, hogy Griezmannak egyedül több kapura lövése volt mint a híres-hírhedt BBC triónak. A többszáz milliós Real keretnek három darab lövés volt, ez egyszerűen hihetetlen. 

Hangsúlyozhatnám, hogy mennyire egy csapat az Atletico, hogy mennyire egyben voltak, hogy Cholo mennyire motiválni tudja őket, hogy kettő-nullás vezetésnél sem ülnek le, hanem ugyanúgy hajtanak tovább a gólért, és olykor szemet gyönyörködtető módon eldugták a labdát. De csak hogy ne mondja senki, hogy elfogult vagyok, egy negatívum, ami nekem nagyon szúrta a szememet. Nem fér a fejemben, hogy hogyan engedhetik meg maguknak az Atleti játékosok azt a fegyelmezetlenséget, hogy 5 percen belül hárman kapnak sárgát reklamálásért. Nem szabálytalanságért, nem kezezésért, nem gólörömért. Reklamálásért. Erről Cholónak nagyon gyorsan le kéne szoktatni őket, főleg Raúl Garciát meg Arda Turant, akiknek feszt jár a szájuk. 

A négy gólról csak annyit, hogy az elsőben Casillas volt benne - nagyon csúnyán, pedig ilyen lepkéket ő nem szokott csinálni -, a másodikról a védők tehettek - és egyébként félelmetes, hogy Saúl 20 évesen, csereként beállva, a Real ellen ollózni mer (és tud) az ötösről. Mellesleg a forduló, és az év gólja, már most. A harmadik gól előtt értetlenül állok amúgy, hogy ha egyszer Varane volt beljebb, közelebb a labdához, akkor hogy a bánatban fért hozzá előbb a kívülről érkező Griezmann. A negyedik meg igazából megint csak Varane gólja volt - és Mandzukic és Torres zsenialitásának megmutatkozása :3

Szóval, mivel tényleg nem akarok hosszan írni, csak annyit szeretnék még, hogy most mondja bárki azt, hogy az Atletico favágó csapat, ötlettelen játékkal és bunkerfocival...

Ha már Griezmann, számomra ő már most, februárban az év felfedezettje. 23 éves, de olyan rutinnal, magabiztossággal játszik, hogy az félelmetes. Borzasztó technikás, iszonyat gyors, és rémesen pimasz, szemet gyönyörködtető megmozdulásai vannak. Ez a kis majom még utóbb eléri, hogy kicsit szorítsak a francia válogatottért. 

És még egy dolog, aminek nagyon-nagyon örültem, és erről talán egy Atletis bejegyzésemben sem írtam, hogy Cholo csodát tett Torresszel. Az a Fernando Torres, aki az elmúlt években nem csakhogy árnyéka, de egy összement, halvány, sápadt mása volt csak önmagának, most egy olyan önbizalommal focizik, ami már-már régi önmagára emlékeztet. Látni azt, ahogy be meri vállalni a régi cseleket, még akkor is, ha kicsit berozsdásodva, még akkor is, ha nem mindig jön be neki, felemelő. Látni, hogy ha csak negyed órára küldik ki a pályára, akkor abban a negyed órában hajtja ki magát. Focizik. Cselez. Passzol. Gólt lő. Élvezi. Motivált. És ezt hihetetlen öröm látni.

Ez most tényleg ilyen kis rövid lett, de örülök. Nagyon örülök. És remélem hasonlóan szoros lesz a bajnokság, és a végén mi örülhetünk!

#aupaAtleti

Call me by your name - kritika

Mostanában magamba injekcióztam egy jó adag kultúrát, úgy néz ki, ismét visszaálltam arra, hogy olvasok, elkezdtem filmeket nézni – amik tú...