Akartam írni a lovacskázásról szombaton, még mielőtt elindulok haza, de nem lett belőle semmi, mert sietnem kellett, úgyhogy az lett a következő terv, hogy majd ha hazaértem, de ez is elúszott, mert akkor meg Classicó volt. És ez olyan mértékig megrázott, hogy szombat este és egész tegnap nem vettem klaviatúrát a kezembe, mert tudtam, bármit írnék, meglátszana rajta. De hogy miért is?
Hihetetlenül, elképesztően dühös vagyok. Több okból is, és egyik sem az, hogy kikaptunk. Mert ez előfordul, megesik még a legjobbakkal is. De van pár dolog, amit képtelen vagyok elfogadni a pályán. Ezek egyike a reklamálás. Tök mindegy, hogy ki csinálja, undorító és teljességgel felesleges -még akkor is, ha jogos, mert nem változtat semmin, mivel a bíró vissza nem vonja az ítéletet, tehát nincsen semmi értelme. Nada.
De hogy is volt a meccs? Villa kezdett, ez volt az első és gyakorlatilag egyetlen pozitívum a meccsen. Ha hívő lennék, most azt írnám, hogy istenemre esküszöm, mivel nem vagyok, ezt nem tehetem, de komolyan mondom, én ilyen passzívan játszani a Barcát évek óta nem láttam. Sőt, meg merem kockáztatni, hogy ezt a Barcelonát soha ilyen pocsékul nem láttam játszani. Hogy konkrétan mi volt a problémám azt is meg tudom mondani - természetesen. Egyrészt, a hajamat akartam kitépni szálanként, amikor azt láttam, hogy Iniesta és Messi a felezővonaltól tíz méterre állnak (ÁLLNAK!) és passzolgatnak. Minimum tizenöt labdaátadás egymás között, anélkül, hogy egy centit is odébb mennének. És ami a baj, hogy pontosan tudom, mire ment ki a játék. Teljes mértékig tisztában vagyok azzal, hogy az volt a céljuk, hogy a Real védelmet felhergeljék, hogy nekik menjek, és kiállítsanak valakit. És ez... nem csak hogy a játék szellemétől idegen, de ugyanakkor valamilyen szinten aljas is. Könyörgöm, ne erre játszunk már!
A következő negatívum szintén Iniesta nevéhez fűződik. Mondhatni a szombati játékával egy bálványt, egy ikont döntött össze. Azt mondják - és mondtam illetve gondoltam én is - hogy nagyon nagy, komplex irányító játékos. Amennyiben ez így van - márpedig tételezzük fel, hogy így van - hogyan fordulhatott elő az, hogy tíz esetből kilencszer (KILENCSZER!) ahelyett, hogy a szélen üresen felfutó Albának vagy Villának passzolt volna, beadta Messinek, akin négyen álltak? Hogyan lehetséges ilyen? És főleg miért? Az egy dolog, hogy az egy alkalommal, mikor Villa kikapta, akkor rossz beadás következett, vagy nem voltpontos a váltás Albával. De esélyt sem adott neki arra, hogy próbálkozzon, és ez mérhetetlenül felháborított.
Csak hogy megszakítsam a Barcát sújtó negatívumokat... Meglepő és érdekes tény, hogy a sárga lapok onnan kezdtek el hullani, mikor CR beállt. Nem mutogatok, vagy mondok semmit, de mindenképp érdekes. Az pedig főleg, hogy mikor a beállta után, talán az első helyzete (?) volt, akkor Piqué tisztán, szabályosan szerelte, és sárgát kapott érte, mert CR elesett. Holott labdát ért, lábat nem, de mindegy, nem megyek bele. Ezt ítélte a spori, ez van.
Furcsa, hogy mennyivel másabb szemmel nézem a focit, amióta én is játszom. Mármint eddig azt néztem, hogy hol a labda, most már azt figyelem, hogy a labdásnak hova kéne passzolni, és ki hogy mozog labda nélkül. Mert ez a kulcs, a labda nélküli mozgás. Szégyen, de egyetlen olyan támadása volt a Barcának, amiről elmondható, hogy ráillik a klasszikus sokpasszos játék. Egyetlen egy. Ez egy bizonyos pontig elborzasztó, viszont ugyanakkor ezzel egy időben a Real érdeme. Én tényleg nem szeretem a Madridot, de mindettől függetlenül le kell szögezni azt, hogy jól játszottak, sokkal jobban, mint a Barca. És még úgy is, hogy állítólag sok a vita a csapaton belül, állítom, hogy nagyobb volt a csapategység, mint a katalánoknál. És úgy gondolom, hogy mindez Ramos személyének tudható be. Mert szóljon akárhogyan is a közvélemény róla, be kell ismerni, és fejet kell hajtani a tény előtt, hogy Ramos pöpec kis focista, ráadásul hallgatnak rá Madridban.
És akkor, csak hogy érezzük a tudatosságot, és az ésszerűen átgondoltságot a bejegyzésemben, itt jönnék Valdes-zel. Illetve nem is konkrétan vele, mint kapussal, hanem a Barcelona csapatkapitányával. Ez még mindig Puyol, viszont Puyol az állandó sérüléseivel lássuk be, ezt nem tudja hatékonyan ellátni. Valdés szombaton is megmutatta, hogy a temperamentuma miatt alkalmatlan a kapitányi címre. Tartok attól, hogy kicsit az a helyzet Barcelonában, hogy értetlenül állnak dolgok előtt, nem dolgozzák fel azt, hogy Puyol helyére kellene valaki, ahogy talán azt sem, hogy Pep elment, és nem jön vissza. És tudjátok mit gondolok? Hogy Pep ezért ment el, mert érezte, hogy ez fog jönni, egy kegyetlen mértékű mélyrepülés a csapatnak. Mert kiismerték a taktikát, megtalálták rá az ellenszert, és ez innentől kezdve nem tud működni. Ezzel pedig valamilyen szinten a csapatot is segítette, hiszen lehet arra fogni, hogy az edző hiánya miatt van ez az egész gödör. De azt gondolom, hogy Guardiolával sem tartanánk sokkal előrébb.
De az viszont tény, hogy Pep idejében fegyelmezettebb volt a csapat. Nem volt olyan, hogy Iniesta bepofáz a játékvezetőnek egy sárgáért cserében (igen, ez sem segített azon, hogy mentse magát a szombati produkciójától), nem volt olyan, hogy tizenegy gránátvörös-kék mezes rohanta volna meg a játékvezetőt. Nem volt olyan, hogy Valdést úgy kellett lefogni, hogy ne verje agyon a játékvezetőt. Mellesleg ez szerintem kritikán aluli volt. És ez miatt képmutatásnak érzem az olyan képeket, amik arról szólnak, hogy ha a Barca nyer, akkor a Real nekik megy, míg fordított esetben a Barca gratulál nekik. Hiszen itt az ellenpélda. Még ha igaza volt is Valdésnek. Bár nem volt, vagyis... Az amit ők reklamáltak, hogy tizenegyes, nem volt olyan tisztán büntető, játékveztő-fggő, hogy megadják-e vagy sem. Angliában az ilyenért körberöhögik az embert.
És mikor ezzel kapcsoaltban olvastam a visszhangokat azt hittem, megüt a guta. A sajtóra nem térnék ki (főleg azért, mert a katalán és madridi sajtó szavára ilyenkor nem érdemes adni, maximum szórakozásból szabad elolvasni, különben csak felhúzza magát az ember). Viszont a különféle rajongói fórumokat olvasva, azt hittem, az agyam eldobom. Hogy a bíró a Realnak fújt? Hogy a meg nem adott büntető miatt kaptunk ki? Nem, nem gondolnám. Azért kaptunk ki, mert nem játszottunk jól.Sőt, vegyük le a végéről a jelzőt. Azért kaptunk ki, mert nem játszottunk. Az, amit szombaton műveltek, egy cseppet sem volt több, vagy jobb a Chelsea antifocijánál. Csak itt az a lényeg, hogy szerezzünk labdát, passzolgassunk hátul, és az elvesztett meccs után takarózzunk azzal, hogy 71%-ban birtokoltuk a labdát. De nézzük meg a számokat. 71%-os labdabirtoklás mellett KETTŐ kapura lövés van a Barca neve mellett, míg a Realnak 29%-kal van 6. És egyel több gólja, mint nekünk. Meg egyébként is, ez kicsit kellemetlen, hogy már ahhoz is büntető kel la Barcának, hogy ikszre mentsenek egy meccset. Ha minden helyzetük a kapufáról jött volna le, ha tizenöt kapura lövésből mind mellé ment volna, akkor azt mondanám, hogy a francba, pedig megérdemelték volna. De így, kicsit azt hiszem örültem is. Tudom, milyen aberrált szurkoló örül a csapata vereségének... Olyan, aki képes észrevenni a hibákat, és látja, mi nem működik a csapatnál. És szerené visszanézni a boldog perceket.
Csalódott vagyok, hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem. De megérdemelten nyert a Real, ezt legyen bármilyen elvakult is az ember be kell látnia. És tudom, hogy ez a Barca is képes lenne arra, amire egy éve. Hogy földön csúszva menni az eredmény után, hátrányból egyenlíteni kétszer, végigküzdeni kilencven percet. De néha kicsit olyan érzésem van, hogy ők már nem akarnak küzdeni. Mert derogál nekik az, hogy nem hull az ölükbe minden, hiszen, hé, mindent megnyertek már. Vannak persze kivételek, akik tényleg ott vannak a meccsen és próbálnak tenni valamit, de... Ráadásul hatásos edzői utasítás nélkül vajmi keveset lehet tenni.
Tehát csalódtam, nagyot csalódtam, de azért bízok. Bízok abban, hogy fogok még olyan Barcát látni, mint amilyen ez volt egy-két-három éve. Mert ez, már nem az a Barca, ezt sajnos be kell látni. Zárásként csak pár számot írnék.
- 2013.03.02, szombat; Santiago Bernabeú; Madrid; Real Madrid - Barcelona 2-1
